Fogmosás közben:

Anya ez vele mosottál fogat???

Este:

Anya nézhetem a Csizmász Kandút?

Anya: Nem kicsim már késő van.

És a Josi Bajátot?

Jó étvágyat kívánok, köszönöm szépen viszont kívánom.

Utcán:

Anya, ott egy jepüjő. Ki vezeti a jepüjőt? A kalauz!

Fürdés közben:

Anya nézd van cicim. Leszedem és neked adom! 

A minap Lili megszólalt:

"Apa add oda a tányérnyitót! "

Apával összenéztünk, vajon mit is akarhat, majd néhány másodperc múlva rájöttünk és jót nevettünk.

Szerintetek mit kért?!

Már-már törvényszerű, hogy a téli időszakban szinte havonta beteg Lili. Teljesen tanácstalan vagyok, hogy mit kellene tennünk, hogy elkerüljük az állandó bacikat és vírusokat. A gyerekorvosunk szerint az lenne a legjobb, ha nem járna bölcsibe. Én is tisztában vagyok vele, hogy ott kapja el ezt a sok nyavaját, de nagyon szeret oda járni, szüksége van vele egykorúak társaságára, nekem pedig muszáj dolgoznom. Kapja a vitaminokat folyamatosan, sok gyümölcsöt eszik, de mégis szinte havonta beteg. Most is sikerült elkapnia egy vírusos torokgyulladást. Szegénykém már negyedik napja lázas szinte folyamatosan, nem győzöm szívni az orrát és nagyon rondán köhög. Gyógyszert nem kapott, az orvos szerint nem kell. Csillapítsuk a lázát, igyon sokat más teendő nincs. Remélem hamar túljutunk ezen, mert annál rosszabb nincs, mikor beteg az ember gyereke.

December 18.-án volt a karácsonyi ünnepség a bölcsiben. A kicsiknek bábelőadást tartottak, majd közös játék és evés-ivás következett a szülőkkel. Lili annyira élvezte, hogy fél7kor még alig lehetett hazarángatni. 

Másnap azonban nagyon magas lázzal ébredt, 40 fok felett voltunk és még NuroFeri barátunk sem vitte 39 alá. Egész nap nem evett nem ivott semmit, csak a karomban aludt. Hívtuk az ügyeletet ahol is a kedves asszisztens hölgyet sikerült elküldenem a búsba, mivel közölte, hogy Ők már pedig csak akkor jönnek ki, ha a gyereknek lázgörcse van, vagy tartósan 40 fok feletti a láza. (ez volt az a nap mikor is szakadt a hó egész nap). Még jó, hogy van néhány orvos ismerősünk, így bevittük Lilit a Bókay utcában lévő gyerekklinikára, Budait meg sem próbáltuk, hiszen az óriási hó miatt nem jutottunk volna fel a hegyre. Sajnos már a kiszáradás szélén állt, de a doktorbácsi befenyítette, hogy ha nem iszik, akkor bizony maradunk a kórházban. Így gyorsan meg is ivott egy nagy pohár vizet. Hazaengedtek.

Hétfőn az első utunk a háziorvoshoz vezetett, sajnos helyettesítették. A doktornő azt mondta, hogy hall egy kis zörejt a tüdeje felett, de még nem adna rá semmit. Na mondom szépen vagyunk megvárjuk még tüdőgyulladása lesz a gyereknek és majd akkor kezeljük. Még mindig szinte éjjel-nappal 40 fokos láza volt, nagyon köhögött és nem győztük szívni az orrát. Kedden úgy döntöttem nem várok tovább, önjelölt orvos lettem, egy ismerőssel írattam neki Klacidot. Ahogy elkezdtük szedni szépen lement a láza, és nappról-napra jobban lett. Tudom csúnya dolog orvos beleegyezése nélkül antibiotikummal kezelni egy gyereket, de már nem bírtam tovább nézni, ahogy szenvedett, nem evett és csak sírt szegénykém egész nap.

A karácsonyi bevásárlás is csúszott a betegség miatt rendesen, hiszen Lili Anya nélkül nem volt hajlandó fél percet se lenni. Így még 24.én délelőtt vásárolni mentünk, hiányzott néhány ajándék, a menühöz egy-két hozzávaló.

24.-én délután még Lili aludt mi Apával feldíszítettük a fát, és bepakoltuk alá az ajándékokat. Mikor a kisasszony felébredt volt nagy ámuldozás, rögtön neki is esett az ajándékok bontogatásának. Mi egymásnak idén nem vettünk semmit Apával, helyette Lili kapott  tőlünk Mini egeres pizsamát és zoknit, egy pénztárgépet, Donald kacsát. Ezen kívül még rengeteg minden egyebet. A pénztárgép telitalált volt, azóta is vásárolunk folyamatosan. Aminek még nagyon örült és végre lett "háziállatunk" egy akvárium, benne négy szépséges aranyhallal. Kapott kirakót ami nagyon tetszik neki, vasalódeszkát és vasalót hozzá (mikor látja, hogy vasalok Ő is hozza), egy robotot, mellényt, overált stb. A Szentestét Anyukáméknál töltöttük, másnap Apacsalád érkezett, utána pedig a barátainkkal ünnepeltünk.

Szilveszterre már kutya baja se volt, teljesen meggyógyult. Idén csendes Óév búcsúztatót terveztünk, helyette 30.-án voltunk Apával kicsit bulizni, amolyan retro partin. Régi Fortunás zenék (ha még valaki emlékszik rá), igazi funky hangulattal. Ami jó volt benne, hogy végre egy olyan buliban volt részünk, ahol a mi korosztályunk +10év bulizott, és nem ugráltak körülöttünk tizenévesek. Annyira jól sikerült az este, hogy hajnali 5-kor zuhantunk az ágyba, szó szerint, mert Én már menni nem bírtam a sok táncolástól no és a magas sarkú cipőmtől.  Dec 31.-én  baráti társasághoz voltunk hivatalosak, ahol a gyerekekkel együtt játszva, tv-t nézve búcsúztattuk az Óévet. Éjfélkor koccintás, majd indultunk haza, mert az 5 órás alvástól nem iazán voltunk frissek. Lili nagyon jól állta a sarat, Ő is ivott egy korty pezsgőt éjfélkor, és alig várta, hogy végre ágyba kerüljön.

Kicsit hosszúra sikeredett, de így mozgalmasan, eseménydúsan és sajnos betegségtől nem mentesen teltek az ünnepek nálunk!

A Mikulás nagyon kedves volt, néhány mondatot még magyarul is elmondott, utána pedig a "felesége" segített a tolmácsolásban. Végre elérkezett a nagy pillanat, oda lehetett menni a Télapóhoz, az ölébe lehetett ülni, és még ajándékot is osztott. Lili izgatottan állt sorba, de amikor sorra kerültünk....

A kép magáért beszél, azt hiszem. Mikulás bácsi kissé csalódott volt, így úgy gondoltuk, megpróbáljuk egy kicsit másképp.

A végén pedig egy közös családi fotó is született a kapott ajándékkal együtt.

Ma természetesen hozzánk is megérkezett a Télapó. Tegnap este szépen kikészítettük az összes kiscsizmát az ablakba (ha Lilin múlott volna még a nyári szandálok is oda kerülnek), és vártuk, hogy az éj leple alatt minden féle finomság kerüljön bele. Reggel Lili első pillantása az ablakra esett, és egy széles mosollyal nyugtázta, hogy igen, nálunk is járt a Télapó. Kipattant az ágyból és rögtön szemügyre vette a kapott ajándékokat, amiknek természetesen nagyon-nagyon örült.